Település:
Budapest, 15. kerület

Létrehozva:
2022-05-20 17:15:44


Újpalota


Újpalota Budapest XV. kerületének városrésze, mely két negyedből áll.

Újpalota Budapest XV. kerületének városrésze, mely két negyedből áll: ismertebb az Újpalotai lakótelep, de jelentős még a Késmárk utcai úgynevezett munkahelyi övezet, más szóval iparterület.

 

Fekvése

Határai: Szentmihályi út a Bánkút utcától – Rákospalotai határút – Vezseny utca – MÁV Körvasút - Drégelyvár utca – Madách utca – Hősök útja – Szerencs utca – Pörge utca délkeleti oldalán fekvő telkek délkeleti oldalait összekötő vonal – Gazdálkodó út – Bánkút utca a Szentmihályi útig.

 

Kialakulása, története

 

Tenke Tibor emléktáblája a Fő téren, forrás: Wikimedia Commons

 

A mai Újpalota városrész területe 1950-ben lett Budapest része, azt megelőzően Rákospalotához, és kis részben Pestújhelyhez tartozott. A területen elsősorban mezőgazdasági művelés folyt, kevés lakójának egy része az úgynevezett Erdődűlőn, más része a Honfoglalástelepen élt. A Rákosszentmihállyal összeköttetést teremtő Késmárk utca környéki ipari üzemek kialakulása az 1910-es évekre tehető, de tervezett ipartelepítés csak az 1950-es években kezdődött.

 

Késmárk utcai munkahelyi övezet

A Resinol Illóolajgyár az 1910-es években költözött a területre (a gyár központja Kőbányán volt), de az 1930-as évekre felszámolta telephelyét. A Ferroglobus (bejárata a Rákospalotai Körvasút sorról) 1952-ben költözött a környékre, a Villamosipari Kutató Intézet beruházásai 1962-69 között zajlottak, a Mezőgazdasági Gépalkatrész Ellátó Vállalat (MEGÉV) 1967-ben alakult - ezen belül a későbbi Agrotek-székház 1965-ben és 1970-ben két ütemben épült fel - az Erőmű Javító és Karbantartó Vállalat építése pedig 1969-re fejeződött be.

Az Erőkart 1997-ben privatizálták, ekkortól Siemens Erőműtechnika Kft. néven működött tovább, a Raiffeisen Bank irodaháza 2002-re készült el.

 

Újpalotai lakótelep

A lakótelep alapkőletétele 1969-ben volt, legkésőbb az ún. Víztoronyházba költöztek be a lakók 1976-ban. A szolgáltatók épületei 1978-ra készültek el. Valójában sosem lett kész teljesen, hiszen a Fő térre tervezett kulturális központot a források hiányára hivatkozva nem kezdték el építeni. A lakótelep 1969-től a Tenke Tibor vezette építészmérnöki kar, a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet munkatársainak tervei alapján épült az egykori Pestújhelyi temető és részben a mezőgazdasági művelésből kivont területek helyére. Bontani előtte viszonylag kevés épületet kellett. Az eredetileg tervezett 13 500 helyett végül 15 400 lakást adtak át.

A lakótelep két - mára gyakorlatilag egybeforrt - részből áll: a Tenke Tibor, Callmeyer Ferenc, Mester Árpád által tervezett, Páskomliget lakótelep munkacímű telepből, és az ún. Frankovics Mihály úti lakótelepből. A lakótelep e két egységét a Késmárk utca választja el. Bár a telep két részének tervezése külön történt, az építkezés közel azonos időben zajlott, ezért a kezdeti különbségek később kiegyenlítődtek, és ma már nem tartják számon a telep két egységét.

A típustervek alapján készült panelházak elemei a Budapesti Házépítő Kombinát (BHK) III. számú, Dunakeszi házgyárában készültek.

Bár nem a lakótelepen épült, sőt, nem is Újpalotán, hanem Rákospalotán, a Szentmihályi út túloldalán mégis jelentős hatást gyakorolt a telepen élőkre az 1996-ban felépült Pólus Center és a 2003-ban átadott AsiaCenter.

2008. december 27-én szentelték fel a lakótelep - és a városrész - első templomát, a római katolikus Budapest újpalotai boldog Salkaházi Sára plébániatemplomot.

Tíz évre rá a második újpalotai templom is felépült, az Újpalotai Református Gyülekezet Száraznád utca 2. alatti épülete.

 

Elnevezése

Az Újpalota név kezdetben csak a lakótelepet jelölte, mára azonban városrészként nagyobb területet fed le. Mint önálló városrészt 1991-ben, a főváros városrészeinek kialakításáról szóló határozatban hozták létre. Nevének meghatározásakor felhasználták a korábban csak a lakótelepre értett Újpalota kifejezést. Ezt a nevet lakótelep építése előtti névkeresés során ötlötték ki Rákospalota nevéből, melyhez 1950-ig tartozott a terület, emlékezve a középkori Palota településre.

 

Jelene

A Studio Metropolitana urbanisztikai kutatóközpont 2005-ben készült felmérése szerint a vizsgált 14 lakótelepből Újpalota a 12. helyen végzett a lakóhely kedveltségét vizsgáló kérdésre adott válaszok alapján.

 

Közlekedés

Az újpalotai lakótelepbe (pontosabban a Szentmihályi útba) torkollik a Thököly út folytatása. A körvasút felett 1973-ban átadott Csömöri úti felüljárón át a XV. kerületi Drégelyvár utcán és Nyírpalota úton halad tovább a forgalom. Ezek a lakótelep legfontosabb útvonalai. Szintén fontos szerepet tölt be a Szentmihályi út, ami az úgynevezett Munkáskörút része: Újpestről indul, és a XV. kerületen át Rákosszentmihályra vezet, három külső kerületet kötve össze.

 

 

Forrás:    

wikipedia

Felső kép: Az Újpalotai Boldog Salkaházi Sára Templom, forrás: VinceB / Wikimedia Commons

 

 

 

 

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

 

Helyi szolgáltatók

További helyi szolgáltatók »