Település:
Budapest, 8. kerület

Létrehozva:
2022-05-20 14:45:25


Budapest VIII. kerülete


Hagyományos elnevezése, amelyet a kerületi önkormányzat is használ: Józsefváros.

Budapest VIII. kerülete Budapest egyik, a pesti oldalon fekvő kerülete. Hagyományos elnevezése, amelyet a kerületi önkormányzat is használ: Józsefváros.

 

A középkortól a török hódoltságig

A pesti városfalon kívül, a Hatvani kapuból induló kerepesi- és a Kecskeméti kapuból induló szolnoki országutak közé eső terület már 12. században is lakott lehetett. A mai Szent Rókus-kápolna helyén egy, a 11. században épült temetőkápolna állt, körülötte pedig a pestiek temetője terült el. Nagyjából a SOTE területén lehetett Ákosnyíre település, ami a tatárjárás alatt valószínűleg elpusztult, bár utána a Nyulak-szigete kolostorának adományozta IV. Béla. A Rákos-mezőn (ez a mai Astoria és az ELTE BTK területe) a ferencrendű szerzetesek a 13. század folyamán telepedtek le. Veronai Szent Péter vértanú tiszteletére szentelt templomukat és kolostorukat 1250—1260 között építtették. 1298-ban III. Endre koronázása alkalmával itt hallgattak misét az ország nagyjai. 1307-ben Károly Róbert megválasztása szintén a „Szent Péter templom mellett", tehát a Rákoson történt. A ferencesek temploma tehát mai helyén kellett, hogy álljon, mivel a Rákos-mező abban az időben kb. a mai Kossuth Lajos utca végénél kezdődött. A templomot a törökök 1541-ben elvették a ferencesektől és mecsetté alakították át. Temetőjükben a szerzeteseken és a világiakon kívül a Szt. Ferenc harmadik rendjéhez tartozó begina-apácák temetkeztek. A török hódoltság idején a törökök is ide temetkeztek. A mai Kálvária tértől délre eső területeken – beleértve a Füvészkert és az Orczy-kert területét is – volt Mátyás király vadaskertje.

 

17-18. század

A terület a törökök elűzése után, egészen a mai Dózsa György út vonaláig Pest város Törvényszékének hatálya alá tartozott, így Pest külterületének számított. Az első, városfalakon túli építkezésre szóló engedélyek 1690-ből ismertek.

 

Az első betelepülők

Mária Terézia idején a Pacsirtamező (Lerchenfeld) és a Tavaszmező (Frühlingsfeld) közötti területre frankok, svábok és bajorok települtek be. Emléküket őrzi a Német utca elnevezése. A Tavaszmező utcát szlovákok, a Koszorú utca környékét magyarok, az attól keletre eső területeket rácok (szerbek) lakták, akik utóbbiak főleg szőlőt termesztettek errefelé. Erre utalt a Dankó utca régi elnevezése a Szőlőkert utca.

A városi tanács 1766-ban a külterületeket a Kerepesi (ma Rákóczi) út vonalával két részre osztva, közigazgatásilag megszervezi a Felső- (északi) és a (déli) Alsó-külvárost.


A névadás

A 18. század második felére a Pacsirtamező – Tavaszmező – Keresztúri út (a mai Népszínház utca) – Rákos-árok közötti területen falusias település alakult ki, melynek 1777. november 7-én Mária Terézia engedélyezte, hogy fiáról Josephinumnak nevezzék el.

 

VIII. kerület

Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesülésekor az Alsó-külváros Józsefvárosra eső része a VIII-as számozást kapta a kialakított tíz kerület között. A kerület számozása és határai ezután, ellentétben a többi kerülettel, már sem az 1930-as, sem az 1950-es bővítés és átszabás során sem módosult.

 

Földrajz

A pesti oldal egyik kerülete. Nyugatról Budapest V. kerülete Belváros városrésze, északnyugatról Budapest VII. kerülete (Erzsébetváros), északról Budapest XIV. kerületeIstvánmező városrésze, keletről Budapest X. kerülete Laposdűlő, délkeletről Népliget városrésze, délről Budapest IX. kerülete Külső-, délnyugatról Belső- és Középső-Ferencváros városrésze határolja.

 

Közigazgatás és politika

1949-ig a kerületet elöljárók vezették, akiket a "Budapest székes főváros kerületi elöljáróságairól" szóló 1893. évi XXXIII. törvénycikk 5.§-a alapján élethosszig nevezett ki a főváros törvényhatósági bizottsága. Az utolsó elöljáró Lakatos Imre volt.

1950-ben átalakították a közigazgatást. Az elöljáróságokból kerületi Tanácsok lettek. A VIII. kerületi Tanács első elnöke Barabás Bertalanné gépmunkás lett.

A kerület lakosai először 1990-ben választhatták meg (közvetve) a polgármesterüket. A képviselő-testület a kerület első polgármesterének az SZDSZ frakcióvezetőjét, Koppány Zoltánt választotta. Koppány és fideszes alpolgármestere Lőrinczi Reich József ellen, a pénzügyi fegyelem megsértése és korrupciós ügyek miatt fegyelmi eljárást folytatott a képviselő-testület, majd el is marasztalta őket. Emiatt kihátrált mögülük az SZDSZ-frakció és a Fidesz felmondta a koalíciós együttműködést. Ennek hatására mindketten lemondtak tisztségükről. Ezután csak hosszas huzavona után sikerült polgármestert választani a kerület élére. A kerület új polgármestere 1993-tól bő másfél évtizeden át Csécsei Béla volt, aki 2009. szeptember 2-án régóta húzódó betegeskedésére hivatkozva lemondott tisztségéről. Csécsei 2009 júliusáig volt az SZDSZ tagja, azután függetlenként politizált. Helyét a november 22-i időközi választás nyertese, Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) töltötte be. 2010-ben az önkormányzati testület létszáma a 2010. évi L. törvény alapján 27-ről 17 főre csökkent. A helyi önkormányzat egy polgármesterből és 17 képviselőből áll. A 17 képviselői helyből, 12 egyéni választókerületi és 5 kompenzációs listás mandátum. A polgármestert a település összes választópolgára közvetlenül választja, míg a képviselőket csak az egyéni választókerületbe bejelentett választópolgárok választják meg közvetlenül. A kompenzációs listára a választó nem voksolhat, mert arról a mandátumokat az egyéni választókerületekben összesített töredékszavazatok (vagyis az egyéni választókerületben mandátumot nem szerző jelöltekre leadott érvényes szavazatok) arányában osztják ki. A polgármestert és a képviselőket az alkotmány értelmében 5 évre választják meg. A polgármester és az önkormányzati testület tagjai egyenlő szavazati joggal rendelkeznek. 2018-ban Kocsis Máté lemondott a polgármesterségről, mivel országgyűlési képviselő lett, és ezzel időközi választást kellett kiírni, amelyet Sára Botond (Fidesz) alpolgármester nyert meg. A 2019-es önkormányzati választásokat az összellenzéki Pikó András nyerte meg, így ő váltotta Sára Botondot a polgármesteri székben.

Részönkormányzat működik a kerületi önkormányzat által újabban Palotanegyednek nevezett Belső-Józsefváros területén, a kerület Nagykörút és Kiskörút közötti részén.

 

 

Forrás:         

wikipedia

Felső kép: Civertan / Wikimedia Commons

 

 

 

 

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

Helyi Programok / események

További helyi programok / események »

 

Helyi szolgáltatók

További helyi szolgáltatók »