Település:
Budapest, 15. kerület

Létrehozva:
2022-05-20 17:09:03


Hubay Jenő tér


A Hubay Jenő tér Rákospalotán található.

A Hubay Jenő tér Budapest XV. kerületében Rákospalotán található. A tér fontos közlekedési csomópont a IV. kerület felé vezető Árpád úti felüljáró palotai oldalán.

 

Fekvése

A térbe torkollik az Eötvös utca, az Illyés Gyula utca, a Deák Ferenc utca és a Rákospalota és Újpest között, a Budapest–Szob-vasútvonal felett átívelő felüljáró, valamint áthalad rajta a Bácska utca. A tér Rákospalota városrész két negyedének, az Öregfalunak és az Újfalunak a határán fekszik.

 

 

Kialakulása

A tér távolabb fekszik Rákospalota ősi utcaszerkezetétől, hiszen a valamikori kisközség a mai Kossuth és Kazinczy utca, később a délebbre kiépült Fő út között terült el. A közterület a szomszédos Rákosszentmihály felé vezető ősi marhahajtó út, a Szentmihályi út tengelyén fekszik. Jelentősége akkor nőtt meg, amikor a XIX. század utolsó negyedében az Újfalu elnevezésű negyed kiépült, és a település súlypontja az új parcellázások következtében délebbre került.

Rákospalota főútja korábban a Fő út vonalában húzódott, mely az újpesti Árpád úttal vasúti átjárón keresztül teremtett összeköttetést. Ezen a Fő út-Árpád út-vonalon állt a villamosközlekedés szempontjából jelentős szerepet betöltő egyvágányú felüljáró 1896-tól 1971-ig. 1971 és 1974 között épült az Árpád úti közúti felüljáró, ami az Árpád út és a Hubay Jenő tér vonalában kötötte össze a két kerületet. A Hubay Jenő tér közlekedési jelentősége ekkor (1974)-ben nőtt meg igazán.

 

 

Városháza a Hubay Jenő téren

A XX. század elején még kis falunak számító Rákospalotán vigadónak, szórakoztató központnak szánták az 1912-ben felépített városháza épületét. A Vigadót 1912-ben építtette Feith Gábor, egy tehetős helyi vállalkozó, aki számos nagy nevű épület, így a Közvágóhíd és a régi Fóti úti zsinagóga kivitelezője is volt. Az eredetileg szórakoztató központnak szánt épületben nyitásakor étterem, kávéház, táncterem is helyet kapott. Közigazgatási szerepét 1923-ban töltötte be először. Ezzel a község egy minden irányból jól megközelíthető, megfelelő nagyságú községházához jutott, amely azóta is otthont ad a hivataloknak. Az 1933-as, a fénykort jelentő vagyonmérleg szerint a községházán kívül mindössze egy emeletes bérház, egy leventeotthon, három üres telek, a temető és a Hősök szobra tartozott a tulajdonába. Bevételeik elég szerények voltak, legjelentősebb részét a pótadók jelentették. A második világháborút követően a községet a többi peremvidékkel együtt a fővároshoz csatolták, és a közigazgatás is központi irányításúvá vált. Néhány évvel ezelőtt felújították és bővítették az épületet, amelynek főbejárata a Bocskai utcába került át.

 

 

Zsákodi Csiszér János első világháborús Hősi emlékműve a Városháza előtt, forrás: juhaszj – Országalbum / Wikimedia Commons


 

Elnevezése

A tér első neve feltehetően Piac tér volt. Az utcanév-lexikon ugyan az 1890-es évekre teszi a Piac tér elnevezést, de más forrásból tudjuk, hogy hivatalosan csak 1901-ben jelölték ki a csomópontot piactérnek. A következő elnevezés Deák, illetve Deák Ferenc tér volt, amit az utcanévlexikon szerint 1908 előtt adtak. Hubay Jenőről az 1914. május 10-én, a zeneszerző jelenlétében tartott ünnepség keretében nevezték el a teret. Eredetileg a téren átfutó Bácska (akkor még: Tavasz) utcát szánták Hubaynak, szinte az utolsó pillanatban döntöttek úgy, hogy a reprezentatívabb tér kapja meg a zeneszerző nevét. Tény ugyanakkor, hogy Hubay Jenőnek sem azelőtt, sem azután nem volt köze Rákospalotához.

 

 

Forrás:

wikipedia

Felső kép: Rátonyi Gábor Tamás / Wikimedia Commons

 

 

 

 

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

 

Helyi szolgáltatók

További helyi szolgáltatók »