Település:
Budapest, 4. kerület

Létrehozva:
2022-05-13 13:08:43


Istvántelek


A terület 1949. december 31-ig Rákospalota városrésze volt.

Istvántelek Budapest egyik városrésze a IV. kerületben. A terület 1949. december 31-ig Rákospalota városrésze volt, Nagy-Budapest 1950-es kialakításakor csatolták a IV. kerülethez.

Határai: északon az Árpád út középvonalán a víztoronytól indulva a rákospalotai Fő út irányába – keleten a Budapest-Vác vasútvonal – délen a Madridi utca egyenes irányú elméleti folytatása a Rákospalotai Körvasút sor felé – nyugaton a Bécsi utca, és annak képzeletbeli folytatása (a Tó, Tél, Ősz, Nyár utcák töréspontjainak érintésével) egészen fel az Árpád út középvonaláig.

Központi mintagazdaság és gazdaképző intézet alapítását Pest mellett, már az 1830-as évek második felében szorgalmazta a Magyar Gazdasági Egyesület, melynek vezetői közül gróf Széchenyi István elsőként ajánlott fel erre a célra is támogatást. A gazdasági megújhodást érintő javaslatokból az 1843/1844. évi országgyűlésen nem született törvény; e kérdések tárgyalását későbbre halasztották. Négy év múlva viszont egészen más, fontosabb kérdések foglalkoztatták a képviselőket. Kisvártatva kitört a szabadságharc... S a következmény, a császári megtorlás és önkényuralom, közel tíz évig korlátozta az egyesület nemzetgazdasági törekvéseit. Enyhülés 1857 őszén következett be.

A terület névadója gróf Károlyi István volt, aki mint egyesületi elnök – Korizmics László alelnök javaslatára – a fóti uradalmához tartozó rákospalotai birtokából 1858. május 5-én, 150 magyar hold [64,8 hektár] területet ajánlott fel a Gazdasági Egyesület használatára.

A helyszíni bejárás és átadás 1861. május 25-én volt, mely után mezőgazdasági kísérletezést és gyümölcsfanevelést folytatott itt az Egyesület. Az okszerű fejlesztésekhez állami támogatásokat kapott és adományokat gyűjtött. A gróf 1873. február 27-én állította ki a telek adománylevelét.

A telek középső részén 1875-re felépült a gazdasági major, és megnyílt az Istvántelki Földmíves- és kertész-iskola 13-14 éves árva, rászoruló fiúk számára.

Istvántelek – mint agrárjótékonysági intézmény, tangazdaság és egyesületi mintagazdaság – létrehozását Korizmics alelnök végezte. Ezzel, mintegy harminc évvel korábbi célkitűzése valósult meg az egyesületnek, melyet politikai okok (forradalom, önkényuralom) hátráltattak.

A telek északi részén, Ybl Miklós tervei alapján épült fel 1882 és 1888 között a Budapesti Első Gyermekmenhely Egylet fiókintézete, ami 1903-ban a Clarisseum nevet vette fel. Ma: Árpád út 199.

A 20. század elején a Magyar Államvasutak kisajátította a terület déli részének mintegy 60%-át, amelyen létrejött az Istvántelki Főműhely (1950 és 1990 között Landler Jenő Járműjavító Üzem).

A fennmaradó területet 1904-ben gróf Károlyi Sándor felparcelláztatta, s az egykori majorsági épületekből Stephaneum elnevezéssel idősotthont  alakíttatott ki. A benne lévő kápolna titulusa, a fóti temploméval egyezően: Szeplőtelen fogantatás lett. Ma: Istvántelki út 19.

Amikor 1950-ben létrehozták Nagy-Budapestet, Istvántelek Rákospalota részeként olvadt be a fővárosba. Míg azonban Rákospalota többi részét Pestújhellyel vonták össze az új XV. kerületet kialakítva, addig Istvántelek az Újpestből létrehozott IV. kerület része lett.



Forrás:

hu.wikipedia.org

Felső kép: VinceB / Wikimedia Commons

 

 

 

 

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

 

Helyi szolgáltatók

További helyi szolgáltatók »