2017-től fogva zárva tart az intézmény, mivel új épületbe fog költözni.

A Néprajzi Múzeum országos múzeum, mely Budapesten, az Országház épületével szemben található az V. kerületi Kossuth Lajos téren. 2017-től fogva zárva tart az intézmény, mivel új épületbe fog költözni, mely a Városliget szélén, a Dózsa György út mentén épül a Liget Budapest Projekt keretében, kifejezetten a múzeum számára.

A múzeum alapításának terve 1872. március 5-ére nyúlik vissza, amikor Xántus Jánost kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum Etnográfiai Osztályának őrévé. (Ennek emlékére március 5-én rendezik meg minden évben a Néprajzi Múzeum napját.) Első kiállítása is Xántus János nevéhez fűződik.

A múzeum tehát kezdetben a Nemzeti Múzeum egyik osztálya volt Néprajzi Tár néven (csak 1947-ben önállósult teljesen), ennek megfelelően épülete is Nemzeti Múzeum épülete. Mivel sokasodó tárgyai miatt hamarosan helyhiánnyal kellett megküzdenie, 1892-ben a Várkert Bazárba költöztették, de a nem megfelelő körülmények miatt 1893-ban már egy Csillag utcai bérház lakásaiban egyre növekvő alapterületen helyezték el. Itt készült első állandó kiállítása is, 1892-ben a Várkert Bazárba költöztették, majd 1893-ban egy Csillag utcai bérházba költöztették. Utóbbi helyen nyitották meg első állandó kiállítását is. 1906-ban ismét kiköltöztették, ezúttal az városligeti, 1885-ben épült Iparcsarnok épületébe. Itt két évtizeden át működött, azonban a helyhiány itt is probléma volt. Végül 1924–1925-ben megkapta a Népligetnél fekvő Magyar Királyi Állami Főgimnázium (ma: Tündérpalota) épületét.

Az iskolaépületben a múzeum fél évszázadon át működött. 1973–1975-ben azonban újabb költözésre került sor, ezúttal az egykori Magyar Királyi Kúria számára 1896-ban Hauszmann Alajos tervei szerint elkészült igazságügyi palotába. Ugyanezen épület Alkotmány utcai szárnyában található a Politikatörténeti Intézet. (A Tündérpalotát a Magyar Természettudományi Múzeum, később az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum kapta meg.)

A múzeum állandó kiállítása „A magyar nép hagyományos kultúrája” címmel a népi kultúrát mutatta be a magyar parasztság hétköznapjainak és ünnepeinek tárgyi emlékein keresztül, de számos alkalmi kiállításnak is helyet adott.

A Néprajzi Múzeumnak helyet adó Igazságügyi palota épülete Budapesten, forrás: Thaler Tamas / Wikimedia Commons

Nem bizonyult utóbbi sem végleges épületnek. Habár több mint 40 éven át ismerték az Igazságügyi palotát a budapestiek, mint a Néprajzi Múzeum épületét, a 2010-es évekre ismét felmerült a költözés gondolata. Ennek hátterében a Kúria visszaköltözése mellett – akárcsak a korábbi költözéseknek – a helyhiány és az állt, hogy maga az épület annak idején nem kifejezetten múzeumi célokra épült.

A múzeum új helyének a Városligeti úgynevezett Múzeumi Negyedet (közelebbről az Ötvenhatosok terét) jelölték ki, azonban a korábbi költözésektől eltérően kifejezetten új épület megépítésére került sor ezt követően.

Az Igazságügyi palotában a kiállítások egy 2017. december 3-án tartott búcsúrendezvénnyel véglegesen bezártak. A Szalay utcai bejáraton keresztül 2018-ban megközelíthetővé tették ugyanakkor az archívumot és könyvtárat, amely változatlan feltételekkel látogatható.

A múzeum új épülete ezzel párhuzamosan épült (2017 decemberétől), megnyitására feltehetően 2022-ben kerül sor.

Néprajzi Múzeum belső rész, forrás: Thaler Tamas / Wikimedia Commons

Egy olyan korszerű, kifejezetten a Néprajzi Múzeum számára tervezett új épületbe költözik az intézmény – történetében először –, mely mind a XXI. századi szakmai követelményeknek, mind a látogatói igényeknek tökéletesen megfelel. A Liget Budapest Projekt keretében a budapesti Ötvenhatosok terén, az ötvenhatos emlékmű két oldalán, az egykori parkolóterületen építik fel azt a lendületes és modern vonalvezetésű építményt, mely 33 000 négyzetméteren ad új otthont a páratlan gyűjteménynek. Az egyszerű, mégis emblematikus, íves formájú épületet a nemzetközi tervpályázaton kiválasztott, magyar NAPUR Architect építésziroda, közel 250 tervező bevonásával alkotta meg, Ferencz Marcel vezetőtervező irányítása mellett. Az épület 60 %-a térszint alatt helyezkedik majd el, tetején pedig zöldfelület található, mely közösségi térként szolgálja a látogatókat. Az ikonikus múzeumépület egyfajta kapuként is szolgál majd, hiszen itt találkozik a városi szövet a városligeti parkkal, itt léphetnek be az érdeklődők nemcsak a múzeumba, hanem a Városligetbe is. A tervek szerint 2500 négyzetméternyi időszaki és 4500 négyzetméternyi állandó kiállítási teret alakítanak ki. Néprajzi Múzeum új épülete a 2018-ban elnyerte az egyik legrangosabb nemzetközi ingatlanszakmai elismerést, a Világ legjobb közintézménye díjat az International Property Awardson-on.

Forrás:        

wikipedia

Felső kép: A Néprajzi Múzeum új, még építés alatt álló épülete az Ötvenhatosok terén 2021 májusában, forrás: Ligeti Tünde / Wikimedia Commons