A Népsziget nemcsak Budapest 4. kerületéhez, de a 13. kerülethez is tartozik.

A Népsziget Budapest városrésze a IV. és a XIII. kerületben, nevezik még Újpesti-szigetnek vagy Szúnyog-szigetnek is. Mintegy 2 km hosszú, 50 ha felszínű félsziget az Újpesti vasúti híd két oldalán. A Duna folyam egyik szigete volt, ma félsziget. Minden oldalról a Duna határolja, kivéve a Zsilip utcát. Az Óbudai-szigettől északkeletre helyezkedik el.

Az 1695. szeptemberi pesti határbejárás adatai alapján Saban-szigetnek hívták. 18-19. századi térképeken Pesti-sziget néven, később Újpesti-sziget néven tüntetik fel. A köznyelv később Szúnyog-sziget vagy Csigás-sziget néven ismerte.

Eredetileg a Duna egyik szigete volt Pest és Rákospalota határán, amelyet az 1830-as években egy vékony földnyelvvel az újpesti Zsilip utcán át Újpesthez kapcsoltak, így félszigetté vált. A leválasztott Újpesti-öbölben létrehoztak egy téli kikötőt, és a parton építették meg a Pesti és Fiumei Hajógyár Váci úti telepét. Északon egy mára már keskennyé vált árok választja el a Palotai-szigettől, amely ma szintén félsziget. A korabeli határok szerint Népsziget teljes területe Budapest, a Palotai-sziget pedig Újpest része volt. Érdekesség, hogy mivel a mai napig a régi városhatár szerepel a törvény szövegében a XIII. és a IV. kerület határaként feltüntetve, a sziget északi része bár de facto a IV. kerület közigazgatási része az 1960-as évek óta, de jure a XIII. kerülethez tartozna.

1896-ban épült meg az Újpesti vasúti híd, fontos összeköttetést biztosítva a félsziget és a Duna két partja között. Az 1928-as nyári olimpiai játékokra tervezett budapesti pályázat alapján a félsziget fontos központi helye lett volna az olimpiának.

A téli kikötő a Meder utcai gyalogoshídról szemlélve; forrás: Bakó Ádám / Wikimedia Commons

A Népsziget nyugati oldala az 1960–70-es években szabadstrandként működött. A hajózás segítésére hatalmas kőtornyokat építettek. A Népsziget öböl felőli oldalán kajakos- és kenuszakosztályok csónakházai alakultak ki, amelyek jelenleg is üzemelnek. A nyugati oldalon a lidó mellett különböző gyárak üdülői voltak, mintegy versenyezve a szemközti Római-parttal. Az 1970-es években az Újpesti vasúti hídon az északi oldalon kerékpáros és szóló motoros közlekedés, a déli oldalon gyalogos közlekedés volt. A híd keresztezi a félszigetet a felső harmadon át. A félsziget a város fontos zöldterülete.

Az öbölben, a félsziget déli csúcsánál, a Meder utcától régen egy kishajó-kompjárat járt át a félszigetre (Rocsó). Ez az 1980-as évekre megszűnt, amikorra felépült a gyalogoshíd. (Az újpesti Duna-ág déli végén, a Téli kikötő bejáratánál 1973-ban a Vízművek számára, a Fővárosi Mérnöki Tervező Vállalat tervei szerint, egy 65 m nyílású csőhíd épült, melyet 1975 óta gyalogosok is használhatnak a Népsziget megközelítésére). A leromlott állapotú hidat 2017-ben újították fel.A Meder utcától délre nemrég felépült lakópark, a Marina part remélhetőleg segít fellendíteni e terület építészetét.

Napjainkban a szigeten üzemel a Léthatáron Alapítvány „Isola” Éjjeli Menedékhelye, amely egy hajléktalanszálló. Működik továbbá egy lovarda, egy kutyaiskola, és két kisebb vendéglátóipari egység is. A látogatók előszeretettel nézik meg a kecskéket, tyúkokat és egyéb háziállatokat bemutató magánparkot is.

A sziget megítélése a budapesti lakosság körében nem egyértelmű. Míg egyesek a jelenlegi állapot vadregényességét magányosságát, „retro hangulatát” emelik ki, mások szerint inkább ijesztő, kietlen – sőt egyesen „apokalipszis utáni”, „horrorfilmbe illő” hely. Abban a vélekedők egyet értenek, hogy a terület Budapesti egyik olyan összefüggő helye, ahol tulajdonképpen megállt az idő. Feltehetően nem sokáig, mert már 2008–2009-ben komolyabb építési tervek születtek a szigetre. Ezek végül az akkori világválság miatt nem kerültek megvalósításra, azonban 10 évvel később ismét olvashatni előkészületekről:

„A 24.hu kiemeli, hogy a kerület jelenlegi településkép-védelemről szóló rendelete, illetve a Népszigetet érintő szabályzat szerint a fennhatóságuk alá tartozó részen az üdülőházak karaktere és a fás növényzet megőrzendő, az 500 négyzetméteresnél nagyobb alapterületű új épületek lapostetejének pedig legalább 50 százalékán zöldtetőnek kell lennie. [...] A maximális elérhető épületmagasság a különleges területnek minősülő két övezetben 12, illetve 8 méter. Előbbiben minimum 4000 négyzetméteres telkek vághatók ki, melyek maximális beépíthetősége 25 százalék, a területük legalább 50 százalékát azonban zöldterületként kell meghagyni, míg utóbbit akár 1600 négyzetméteres darabokra is lehet szabdalni, de cserébe csak 8 méter magas épületek építhetők, míg a minimális zöldterületi mutató 60 százalékos.”

A Népsziget gépjárművel a Zsilip utcán át közelíthető meg, gyalogosan és kerékpárral Újpesti vasúti hídon keresztül Óbudáról és Pestről is; a Meder utcai gyalogoshídon keresztül Pest felől közelíthető meg. Tömegközlekedés nincs a félszigeten.

Zsilip utca, forrás: Globetrotter19 / Wikimedia Commons

Forrás:

hu.wikipedia.org

Felső kép: A Marina lakótelep (bal oldalt) és Népsziget (jobb oldalt) látképe az Újpesti öbölben; forrás: Globetrotter19 / Wikimedia Commons