A Duna bal partján, a Kossuth Lajos téren található.

Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtár) székhelye. Budapest V. kerületében, a Duna bal partján, a Kossuth Lajos téren található. Bár az épületre vonatkozóan a köznyelvben a Parlament elnevezés is elterjedt, ez valójában az ott ülésező testület, az Országgyűlés idegen eredetű megnevezése.

Az Országház elrendezése teljesen szimmetrikus, az épület ugyanis kétkamarás országgyűlés számára készült 1896-ban. Az északi szárnyban a felsőház, a déli szárnyban az alsóház ülésterme kapott helyet. A két ülésterem tükörképe egymásnak. A parlamenti ülésekre ma az alsóházi termet használják, a felsőházi terem látogatható turisták számára, illetve frakcióüléseket, konferenciákat és fogadásokat tartanak benne. Érdekesség, hogy az alsóházi társalgóban a padlószőnyeg piros, a felsőháziban viszont kék, lévén a felsőház tagjai hagyományosan nemesek voltak, akikről azt tartották, hogy kék a vérük.

Az Országház belülről, forrás: Epistola8 / Wikimedia Commons

Az Országház Felsőházi terme, forrás: Alex Proimos / Wikimedia Commons

Az épület felépítéséről az Országgyűlés törvényt alkotott: az 1880. évi LVIII. tv. alapján tervpályázatot hirdettek 1881-ben. Magyarország számára egy állandó országház építésére több kiváló építész jelentkezett. 1883. február 1-jén a pályázat határideje lejárt, ekkorra tizenkilenc terv érkezett be.

Az Országház építésének feltétele volt, hogy kizárólag hazai építőanyagokat használjanak fel. Kivétel a főlépcső mellett található nyolc, egyenként hat méter magas márványmonolit, amelyet Svédországból hozattak (összesen 12 ilyen oszlop készült, a másik négy a londoni Parlamentben található). Az építkezés 1885-től 1904-ig tartott, azaz a tervező az épület teljes befejezését már nem érhette meg. Az első kapavágás 1885. október 12-én történt a Tömő-tér talaján, az építkezés során tizenhét éven keresztül átlagosan ezer ember dolgozott, 176 000 köbméternyi földet mozgattak meg; 40 millió téglát, félmillió díszkövet, 40 kg aranyat használtak fel.

Bár az épület felavatása már 1894-ben megtörtént, ekkor még nem volt készen, sőt még 1902-ben sem, amikorra már a parlament mindkét háza ideköltözött. Az építkezés 1904-ig tartott.

 Maga az épület 268 m hosszú, 123 m széles és 96 m magas, alapterülete 17 745 négyzetméter, térfogata 473 000 köbméter. Központi eleme a kupola, amelynek két oldalán emelkedik a képviselőház (ma az Országgyűlés) és a volt főrendiház (ma Kongresszusi terem) ülésterme. Az épületnek 27 kapuja van, belül 29 lépcsőház és 13 személy- és teherlift szolgálja a közlekedést és a szállítást. Az épületben valamivel több mint 200 irodahelyiség található.

Országház, forrás: Ivanhoe / Wikimedia Commons

A Duna felőli oldal a főhomlokzat, de a hivatalos főbejárat a Kossuth Lajos térről nyílik. Kívül 90, belül 152, összesen 242 szobor van a falakon, jeles alkotók freskói, festményei is ékesítik az Országházat. A díszítéseknél felhasznált 22-23 karátos arany összmennyisége hozzávetőleg 40 kilogramm.

Európa egyik első távfűtött épülete: A Balassi Bálint utca 1–5. számon álló – szintén Steindl Imre által tervezett és a közelmúltban felújított – Tisza Lajos Irodaház udvarán 1899-ben helyezték üzembe az azóta több korszerűsítésen is átesett kazánházat. A szellőzést és a klímatizálást pedig a Kossuth téri két légbeszívó aknából, alagutak rendszerén keresztül bevezetve oldják meg.

Az Országház külső homlokzatainak felújítása, 2014-ben ért véget, díszkivilágítása 2012-2014 között megújult.

Forrás:

wikipedia

Felső kép: Epistola8 / Wikimedia Commons