Település:
Budapest, 6. kerület

Létrehozva:
2022-05-13 17:41:50


Terézváros története


1777. november 4-én kapta a nevét Mária Teréziáról.

Valaha semmi sem volt itt, ami csak kicsit is hasonlított volna egy nyüzsgő városrészre, különösen annak kulturális központjára. A mai Rákóczi úttól északra eső Felső-külsőváros 1777. november 4-én - Mária Teréziáról - a Terézváros nevet kapta, a Rákóczi úttól délre fekvő Alsó-külvárosból ugyanakkor Józsefváros lett, II. József neve után. A történelmi tények és a legendává nemesült képzelet segítségével a késői krónikás Mária Terézia 1751. augusztus 4-i látogatásával hozza összefüggésbe Terézváros születését. Mások, a városrész templomának védőszentjéről, Szent Terézről eredeztetik ezt. 
Annyi bizonyos, hogy 1777-ben a pesti magisztrátus a királynőről Terézvárosnak nevezte el Felső-külvárost, utalva Mária Terézia névadó szentjére, Avilai Szent Terézre. Még ugyanazon év szeptember 30-án létrehozták a plébániát, melynek kápolnáját egy fa épületből alakították ki. A kezdetben még csak majorokból álló terület a XVII. században rohamos fejlődésnek indult. Terézváros lélekszáma 1806-ban már csaknem elérte a Belvárosét, s messze felette állt Józsefváros, de még inkább Ferenc- és Lipótváros lakosságáénak. Az 1838-as szokatlanul hideg tél azonban visszavetette a virágzást. A Duna jegének olvadása következtében hatalmas árhullám söpört végig Budán és Pesten. Néhány kisebb folt kivételével a házak nagy része összedőlt. A pusztulást követően kezdetét vette a második újjáépítés. Ennek során a Király utca dűlőútból főutcává fejlődött, impozáns épületekkel, nyüzsgő kereskedelemmel. A város fejlődésének legdinamikusabb szakasza az 1872-es évhez köthető. Az 1896-os világkiállításra készülődés lázában épült meg az első földalatti vasút, elnyerte mai formáját az Andrássy út (amely 2002-ben a Világörökség részévé vált), kiépült a Nyugati pályaudvar. Ez már egy új Terézváros volt. Az I. világháború és az azt követő események visszavetették a főváros fejlődését, és az 1920-as évek végén kialakuló gazdasági válság sem kedvezett a kibontakozásnak. A II. világháborút követően kialakult az ún. Nagy-Budapest, amely belvárosra, külvárosra, lakótelepekre, az előkelő hegyoldalra és agglomerációra osztotta a fővárost. Ezzel együtt Terézváros ma már Budapest szívéhez, a cityövezethez tartozik. A 2, 38 km2 kiterjedésű városrészen áthaladó közlekedési útvonalakon - mint fő ütőereken -valósul meg jelentős mértékben a főváros kapcsolata ország-világgal. Napjainkban a 40.000 fős lakossággal rendelkező Terézváros jelentős kereskedelmi, idegenforgalmi és diplomáciai központja Budapestnek.
Az egyre gyarapodó kereskedelmi és bankhálózat, korszerű üzletközpontok, utazási irodák, vendéglátóhelyek, színházak és egyéb művelődési és szórakozási lehetőségek sokasága a Főváros egyik legváltozatosabb kerületévé teszik Terézvárost. A kerület északi sarkában a Nyugati pályaudvar és az előtte kialakult tér nyüzsgő világa fogadja a helybélieket és a messziről érkező látogatót, egy ugrásra innen viszont már a Pesti Broadway forgatagában érezheti magát az ember, színházak és mulatók között. Csak néhány lépés, és máris a legújabb magyar Világörökségen járunk, az Andrássy úton, a nagyszerű neoreneszánsz bérpaloták között, a platánfák árnyékában húzódó sétányon, az előkertes elegáns villa-paloták szomszédságában. Egy újabb utcasarok, és a hajdani pesti slágerek által megénekelt Király utcán járunk, a pesti kereskedők egykori főutcáján.



Forrás:

terezvaros.hu

Felső kép: Kodály Körönd, forrás: Civertan / Wikimedia Commons

 

 

 

 

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

Helyi Programok / események

További helyi programok / események »

 

Helyi szolgáltatók

További helyi szolgáltatók »